Ismerje meg a Csobogó együttes történetét, küldetését és elkötelezett tagjait.
A Csobogó együttes abból a meggyőződésből született, hogy a nagy magyar versek nem csupán könyvlapokra valók. A szavak akkor kelnek igazán életre, ha dallam simul mellé — ha a zene hordozza azt, amire a puszta szó önmagában nem elég.
Fellépéseink nem hangversenyek a klasszikus értelemben, és nem pusztán verses estek sem. Valami egyedi, amit nehéz kategóriákba szorítani — és pontosan ez az ereje. A közönség egyszerre él át irodalmi és zenei élményt, amely nyomot hagy és visszatérésre késztet.
„Két szárnyunk van, az egyik a zene, a másik a vers. Szabadon repülünk!”
Több mint egy évtizednyi közös alkotás — a Csobogó együttes útja.
Babothi-Varga Jenő és Fenyvesi Gábor közös zenei munkájával veszi kezdetét a Csobogó együttes története. Eleinte könyvtárakban és kisebb kulturális rendezvényeken mutatkoznak be, hitelesen és szerényen.
Decsi-Kiss András csatlakozásával a duó trióvá alakul. A formáció hangzásvilága gazdagodik, a repertoár szélesedik — gyermekversek megzenésítésétől fokozatosan eltolódik az elmélyültebb irodalmi tartalmak felé.
A Baka István versenyhez készített három videoklip fordulópontot jelent: egyértelművé válik a Csobogó együttes arculata és művészi iránya. A versek megzenésítése nemcsak kísérlet, hanem hivatás.
A pandémia évei váratlan termőidőnek bizonyulnak: az együttes számos új dalt és megzenésítést alkot, amelyek megerősítik és gazdagítják a repertoárt. Az izolált időszak a belső elmélyülés lehetőségét adja.
Elkészül Kosztolányi Dezső Karácsony című versére írt dal videoklipje. A felvétel helyszíne a Takler Kúria — az egyedi atmoszféra és a gondos kivitelezés emlékezetes alkotást eredményez.
Március 15-én megjelenik a Falu végén kurta kocsma videoklipje, amely hamar országos ismertséget hoz az együttesnek. Ugyanebben az évben Nemes András csatlakozásával megújul a csapat összetétele.
A Versünnep Nemzetközi Seregszemlén különdíjat nyernek — elismerés a következetes művészi munkáért és az egyedi műfaji megközelítésért.
A Zentai Fesztiválon erős mezőnyben 4. helyezést érnek el. Március hónapban meghívást kapnak a Petőfi Rádió „Hajrá! Magyarok!” adásába — az eddigi egyik legnagyobb médiajelenlét. Az együttes aktívan lép fel az ország számos pontján.
Versünnep Nemzetközi Seregszemle, 2024 — különdíj az egyedi műfaji megközelítésért és az irodalmi-zenei előadásmódért.
2025-ben erős mezőnyben a negyedik helyen végeztek a Énekelt Versek Zentai Fesztiválján, bizonyítva a formáció versenyképességét.
2025 márciusában a „Hajrá! Magyarok!” adásban szerepeltek a Petőfi Rádión — az eddigi egyik legnagyobb medialáthatóság.
Négy zenész, akiket a közös szeretet köt össze — vers és dallam, irodalom és zene iránt.
Autodidakta úton indult, majd magánének tanulmányokat folytatott. A Fabula együttest 1983-ban alapította. Csukás Istvánnal készült Kócbaba-albumával kétszer is eljutott a Duna TV képernyőjére. A Csobogóban az a vezérlő elve, hogy minden vers a saját belső érzelmi hangját kapja meg a zenében.
„A zene számomra legelőször érzelem, majd csak azután hangjegy és ritmus. Minden versnek más a mondanivalója, hangulata, így más érzelmet kelt bennem, ennek a változatosságnak kell tükröződnie a zenében is.”
Zenei előképzettsége zongorában, szolfézs és dobiskolában gyökerezik. Korábban rock-blues formációkban is meghatározó szerepet játszott. A Csobogóban a ritmus és a hangszínek kavalkádjával teremt különleges atmoszférát.
„Mit gondolok arról, amit csinálunk? – Bár nem vallom magam művésznek, de szerintem a művészet a lélek egy szeletének kivetülése a fizikai valóságba, abból a belülről jövő indíttatásból, hogy rezonanciára késztessen más lelket, akiket mi közönségnek nevezünk”
Sokoldalú zenész: alternatív és rockzenekarok után klasszikus gitárkvartettből érkezett a Csobogóhoz. Fuvola, szolfézs, szaxofon és gitár tanulmányok után jelenleg gitár szakon tanul, emellett zongorát is tanul. Számára a kreatív alkotófolyamat az igazi hajtóerő.
„Vannak versek, amiket tartalmuk, formájuk vagy címük miatt egyszerűen nem lehet zenésítetlenül hagyni.”
Klasszikus gitár, szolfézs, református kántorképző és népi kultúra gyökerekkel érkezett az együttesbe. Számos formációban — népzenei, rock, party és sváb zenei csapatokban — szerzett tapasztalata a Csobogó hangzásvilágát is gazdagítja. Különösen érdekli a dalok hangszerelése és a vokálok szerkesztése.
„Számomra a zene olyan éltető közeg, mint a halnak a víz: nem tudom elképzelni, hogy azon kívül is van élet.”
Válogatott felvételeink és videoklipjeink — hogy képet kapjon a Csobogó együttes hangulatáról.
Kérjen bátran ajánlatot! Kulturális intézményeknek, rendezvényszervezőknek, önkormányzatoknak.
A Csobogó együttes megzenésített versekkel és különleges irodalmi-zenei műsorokkal teszi emlékezetessé rendezvényét.
