Ismerje meg a Csobogó együttes történetét, küldetését és elkötelezett tagjait!
A Csobogó együttes abból a meggyőződésből született, hogy a versek nem csupán könyvlapokra valók. A szavak akkor kelnek igazán életre, ha dallam simul melléjül — ha a zene hordozza azt, amire a puszta szó önmagában nem elég.
Fellépéseink nem hangversenyek a klasszikus értelemben, és nem pusztán verses estek. Valami egyedi, amit nehéz kategóriákba szorítani — és pontosan ez az ereje. A közönség egyszerre él át irodalmi és zenei élményt, képi háttérrel megtámogatva, amely nyomot hagy és visszatérésre késztet.
„Két szárnyunk van, az egyik a zene, a másik a vers. Szabadon repülünk!”
Több mint egy évtizednyi közös alkotás — a Csobogó együttes útja.
Babothi-Varga Jenő és Fenyvesi Gábor közös zenei munkájával egy Tolna megyei falucskában, Kölesden veszi kezdetét a Csobogó együttes története. Decsi-Kiss János újságíró, képzőművész bíztatására folytatják. Eleinte könyvtárakban és kisebb kulturális rendezvényeken mutatkoznak be, hitelesen és szerényen.
Decsi-Kiss András csatlakozásával a duó trióvá alakul. A formáció hangzásvilága gazdagodik, a repertoár szélesedik — gyermekversek megzenésítésétől fokozatosan eltolódik az elmélyültebb irodalmi tartalmak felé.
A Baka István versenyhez készített három videoklip fordulópontot jelent: egyértelművé válik a Csobogó együttes arculata és művészi iránya. A versek megzenésítése nemcsak kísérlet, hanem hivatás.
A pandémia évei váratlan termőidőnek bizonyulnak: az együttes számos új dalt és megzenésítést alkot, amelyek megerősítik és gazdagítják a repertoárt. Az izolált időszak a belső elmélyülés lehetőségét adja.
Elkészül Kosztolányi Dezső „Karácsony” című versére írt dal videoklipje. A felvétel helyszíne a Takler Kúria — az egyedi atmoszféra és a gondos kivitelezés emlékezetes alkotást eredményez.
Március 15-én megjelenik a zenekar első nagy stábbal készült „Falu végén kurta kocsma” című videoklipje, amely hamar országos ismertséget hoz az együttesnek. A Versünnep Nemzetközi Seregszemlén először nyernek különdíjat Csukás István „Étellift a pokolban” című versére írt dalukkal. Ugyanebben az évben Nemes András csatlakozásával megújul a csapat összetétele.
A Versünnep Nemzetközi Seregszemlén újra különdíjat nyernek — elismerés a következetes művészi munkáért és az egyedi műfaji megközelítésért. A bemutatott dal ismét Csukás versre íródott: „A kovács”.
A Zentai Fesztiválon erős mezőnyben 4. helyezést érnek el. Március hónapban először kapnak meghívást a Petőfi Rádió „Hajrá! Magyarok!” adásába — az eddigi egyik legnagyobb médiajelenlét. Az együttes aktívan lép fel az ország számos pontján.
Versünnep Nemzetközi Seregszemle, 2024 — különdíj az egyedi műfaji megközelítésért és az irodalmi-zenei előadásmódért.
2025-ben erős mezőnyben a negyedik helyen végeztek a Énekelt Versek Zentai Fesztiválján, bizonyítva a formáció versenyképességét.
2025 márciusában a „Hajrá! Magyarok!” adásban szerepeltek a Petőfi Rádión — az eddigi egyik legnagyobb medialáthatóság.
Négy zenész, akiket a közös szeretet köt össze — vers és dallam, irodalom és zene iránt.
Zenei pályája a hetvenes évek elején autodidakta úton indult, majd 2015-től magánének tanulmányokat folytat. Korábbi zenekarát a Fabula együttest 1983-ban alapította. Csukás Istvánnal készült Kócbaba-albumával kétszer is eljutott a Duna TV képernyőjére. Itt a Csobogóban is az a vezérlő elve, hogy minden vers a saját belső érzelmi hangját kapja meg a zenében. Barátjával, Baranyai Lászlóval számtalan Fabula és Csobogó dal zeneszerzője.
„A zene számomra legelőször érzelem, majd csak azután hangjegy és ritmus. Minden versnek más a mondanivalója, hangulata, így más érzelmet kelt bennem, ennek a változatosságnak kell tükröződnie a zenében is.”
Zenei előképzettsége zongora, szolfézs és dobiskola. Korábban rock-blues formációkban is meghatározó szerepet játszott. A Csobogóban a ritmus és a hangszínek kavalkádjával teremt különleges atmoszférát.
„Mit gondolok arról, amit csinálunk? – Bár nem vallom magam művésznek, de szerintem a művészet a lélek egy szeletének kivetülése a fizikai valóságba, abból a belülről jövő indíttatásból, hogy rezonanciára késztessen más lelket, akiket mi közönségnek nevezünk.”
Sokoldalú zenész: alternatív és rockzenekarok után klasszikus gitárkvartettből érkezett a Csobogóhoz. Fuvola, szolfézs, szaxofon és gitár tanulmányok után jelenleg gitár szakon képezi magát, emellett zongorázni is tanul. Számára a kreatív alkotófolyamat az igazi hajtóerő. Zeneszerzőként is lehet rá számítani.
„Vannak versek, amiket tartalmuk, formájuk vagy címük miatt egyszerűen nem lehet zenésítetlenül hagyni.”
Klasszikus gitár, szolfézs, református kántorképző és népi kultúra gyökerekkel érkezett az együttesbe. Számos formációban — népzenei, rock, party és sváb zenei csapatokban — szerzett tapasztalata a Csobogó hangzásvilágát is gazdagítja. Különösen érdekli a dalok hangszerelése és a vokálok szerkesztése.
„Számomra a zene olyan éltető közeg, mint a halnak a víz: nem tudom elképzelni, hogy azon kívül is van élet.”
Válogatott felvételeink és videoklipjeink — hogy képet kapjon a Csobogó együttes hangulatáról.
Azok, akiknek szavait dallamba öntik, maguk is megszólaltak: elmondták, mit jelent számukra, hogy valaki így nyúl a munkájukhoz. Az alábbiakban néhány ilyen vallomást olvashat.
Pereszlényi Zoltán zenész, költő, rádiós
Már a nevükben is benne van „Csobogó” szűnni nem akaró lendület. Ők nem lefelé csobognak, mint a hegyről a patak, dacolva a fizika törvényeivel, ellenkezően, egyre magasabbra törnek, úgy, hogy közben ápolják és maradandó értéket teremtenek versekből, dalokból, mely ajándék mindenkinek, akik az élő koncertjükön jelen van. A zenéjük pontos, hangulatos, a szövegeik, sokszor tükröt állítanak a kor szellemének.
Baka Tünde – Baka István költő felesége
Minél többször hallgatom a Csobogó együttes versmegzenésítéseit, annál több rétegét fedezem fel művészetüknek. Már első benyomásom az volt róluk, hogy nem lehet nem teljes figyelemmel a nézőtéren ülni: előadásuk szuggesztív, mert a rendkívül tiszta szövegmondás tökéletesen célba talál, zenéjükben pedig ott lüktet a versek drámaisága és zeneisége. Csakis saját dalaikkal szerepelnek, és soha nem ismétlik magukat, mert zenei palettájuk ugyanolyan gazdag, mint a művek, amelyeket megzenésítenek. Dallamviláguk és a hangszerek összjátéka változatos, s mindehhez szép énekhangjuk tökéletesen illeszkedik.
Jobban megismerve őket előtűnik állhatatosságuk, a mindenkori szerzők és életművük mélységes ismerete, amelyet irgalmatlan munkabírással igyekeznek a tolnai dombokon túl is minél szélesebb körökben feledhetetlenné tenni.
Írhatnék itt például a nagyszabású Csukás István rendezvénysorozatról, amelyben a zenén túl szóban is, írásban is, nem akárhogy! elevenítik fel az író, költő alakját, de Baka István özvegyeként most elsősorban a Csobogó együttes és Baka István közötti kötelékről beszélnék.
Az együttesben is munkál az a „szekszárdiság”, amely összeköti őket. Játékuk nem csupán illusztráció, hanem a versek továbbélése egy olyan közösségben, amely Baka István számára is annyira fontos volt. A Csobogó együttes tagjai nem csupán megzenésítik a szövegeket, hanem mély alázattal és értő figyelemmel fordulnak feléjük. Játékukban benne van az a sajátos dunántúli hangulat és az a szenvedély, amely Istvánt is jellemezte.
A versek alapos ismerete azt eredményezi, hogy nincs két egyforma verszene. Baka István esetében például az életmű elejéről választott dalszerű versikétől, a szomorúságtól, a humortól, az iróniától a veretes, súlyos versekig mindent értenek, mindennel tudnak azonosulni, mindenhez találnak zenei eszközöket, dallamokat, amelyek nem kerülhetik el a hallgatóság fülét, lelkét, értelmét. Köszönöm nekik, hogy még azok a korai Baka-versek, amelyek nem tartoztak a kedvenceim közzé, az ő előadásukban egyenrangúnak tűnnek a későbbi nagy versekkel. Baka István költészete – a maga sötét tónusaival, zeneiségével és mélységével – nehéz alapanyag a megzenésítők számára. Ők mégis hozzá mertek nyúlni a legnehezebb darabokhoz is.
Mindig az a kedvencem a munkáik közül, amelyiket éppen hallgatom. Ennek oka, hogy mindegyikhez valami egyedit tesznek hozzá. „A hat tyúk” című vers esetében például utolérhetetlen eleganciával kotkodálnak, tánclépésekkel kísérik az előadást, és a zenében is megfogalmazzák a vers humorát. A „Hideg teremben hölgyek és urak” máig aktuális politikai üzenetét is értik, a komor atmoszféra felidézéséhez telitalálat a Hej, bunkócska dallamának becsempészése…
Megható látni azt a lelkesedést és szakmai igényességet, amellyel az együttes Baka István műveit gondozzák. Jelenleg a Baka István Alapítvány megszűnésével különösen nagy űrt töltenek be Szekszárd városában és a mi életünkben. Örülök, hogy 2023-ban személyesen is megismerkedhettem velük, és barátaimként tekinthetek rájuk.
Málnai Zsófia a Szekszárdi Írógárda fiatal (18 éves) költője
Számomra a Csobogó együttessel való kapcsolat azért különleges, mert az egyik versemet dolgozták fel, és lenyűgöző volt látni, hogyan kel életre a szöveg a zenében. Amit csinálnak, az szívből jön, és egy igazi közösséget teremt köztük és a hallgatóik között. Tisztelettel nyúlnak a versekhez és más irodalmi művekhez, ami szerintem különösen fontos.
Dr. Jánosi György költő, szociológus
Zeneileg és emberileg is kitűnő együttes a Csobogó. Olyan értékeket képviselnek és közvetítenek, melyek egyre ritkábbak a magyar zenei kultúrában. Egyedi utat járnak. Hangzásviláguk bárhol, bármikor felismerhető. Örömmel veszek részt velük mindig a közös munkában.
Hagymási Attila nívódíjas néptáncos, versművelő
A Kötődés…
Fenyvesi Gabi világosított, mint táncost, anno a színpadon. Decsi-Kiss Andrissal együtt „zenéltünk-alkottunk” a Hétszínvilág „színpadon”. Nemes Andris, aki fiamnak basszust tanított, „le a kalappal!”. S persze B. Varga Jenő. Kinek a „Yó Költő kő”. Talán mondhatom: a barátaim. S, hogy ennyi év után, hogy „kösz Fiúk!” az nem ilyen egyszerű. Sokkal több! Elhivatottság, szakmai igényesség, maximalizmus.
Decsi Kiss János képzőművész, újságíró
CSOBOGÓ & 3K
KÖRNYEZET: hegyeken és völgyeken át
KULTÚRA: irodalom és zene boldogságos násza
KOMMUNIKÁCIÓ: hangszerismeret és ezekkel való játék, amivel megmondják a dal titkát
Dombi-Tinódy László író, költő
A Csobogó együttes tagjaihoz személyes ismeretség fűz. Figyelemmel kísérem a magyar költészet népszerűsítésében történő tevékenységüket. Örömmel fogadtam, hogy a Szeretet virága, és a Még bennem él című verseimet bemutatták.
Aranyosi Ervin költő, spiritiszta
A Csobogó együttes alapvetően közismert költők, dalszövegírók verseit dolgozzák fel és adják elő akusztikus hangszereken. Dallamviláguk mindenki számára élvezhető és a zeneszárnyán a költészet egy-egy darabját repíti a hallgató fülébe. Volt szerencsém néhány versemből készült dalukat megismerni és elégedett voltam a hozzáírt dallamokkal, zenei díszítésekkel. Az egyik kedvencem Petőfi Sándor Kurta kocsmájának dalba öntése. Saját verseimből készültek közül az „Idő van” című dal a kedvencem. Tiszta szívből ajánlom az együttes műsorát, akár a magyar népzene kedvelőinek is.
Tóthárpád Ferenc költő
Amikor egy vers kiérdemli a muzsikusok figyelmét, új életre kelnek a sorok. Az is előfordulhat, hogy új megközelítéssel indul „hódító útjára” a dallammal felruházott gondolat. Ily módon állnak az olyan nagyszerű zenekarok is, mint a Csobogó, az irodalom nemes szolgálatába. Köszönettel tartozom, köszönettel tartozunk mindazoknak, akik zenéikkel, előadásaikkal ‒ küldetésüket felvállalva ‒ éltetik a kortárs irodalom alkotásait. Miért fontos számomra a Csobogó együttes? Túl azon, hogy sok éves ismeretség, számos közös szerzemény köt a zenekar „előéletéhez”, nagyon fontos számomra, hogy legyenek olyan alkotó közösségek, amelyek bátran nyúlnak a kortárs költők verseihez még akkor is, ha azok a szabálykövető soraikkal nem biztos, hogy a legdivatosabb irányzatokat követik. A Csobogó is ilyen. „Megelégednek” azzal, hogy ott van a versszakokban, a sorok között az a rend, ami korszakoktól függetlenül mindig „előbbre viszi a világot”. Dallamos, „közönségbarát” előadásaikkal képesek arra, hogy a Csobogó együttes, zenei műveltsége a közönség hasznára váljon.
Gáti István költő
A Csobogó? A fülnek oly jóleső elnevezés mögött minden részletre kiterjedő profizmus és szívós, odaadó munka rejlik. Négy nagyszerű művészé. Emberé. Érzékenység és következetesség. A vers iránti alázat, amely nem zárja ki, sőt, magával hozza a játékosságot. Azon szerencsés költők közé tartozom, akiknek a sorai megihlették a zenekart, így időről-időre, akár nagy távolságból is együtt „keresgélünk”. A költészet náluk sosem ürügy, a zene nem kabátként lóg a versen, sokkal inkább vászon, melyre kivetül. Hogy ott és akkor újra szülessen, mint a tiszta forrás. Ha vers volnék, a Csobogó együttes műsorában otthon érezném magam.
Gacsályi József
A költemény a gondolat teste, a dallam a díszítő köntöse. Ezt azóta tudjuk, amióta emberré lettünk. Az őskortól tartó varázslat jelzi, hogy értelmes lények népesítik be a Földet. A költemény, valamint a benne működő ritmus és dallamvilág kerül természetes kapcsolatba a Csobogó zenéjében.
Gál Angelika a Szekszárdi Írógárda fiatal (18 éves) költője
Nekem ez egy nagyon jó lehetőség volt, hogy több helyen és formában is megmutathassam magam és az írásaim még nem befutott költőként. Tetszett, hogy megkérdezték a mi véleményünket is, az együttműködés végig jelen volt a munka során. Az együttes tagjai türelmesek, emellett jófejeknek is tartom őket. Eddig még nem zenésítették meg írásom, így ez számomra egy új élmény, de mindenképp pozitív.
Füsti-Molnár Ildikó – Dicső Zsolt költő felesége
Férjem, Dicső Zsolt kortárs költőként több dalban működött együtt a Csobogó zenekarral. Kezdetben Csukás Istvánhoz fűződő személyes kapcsolatuk, a szerző iránti rajongásuk és tiszteletük révén indult együttműködésük, ekkor született a „Nincs szebb, mint a mese” című dal, később Csukás István-Lázár Ervin barátsága emlékére írt közös dal lett az „Egy kedd éjszaka”. Zsolt „Kadarkadal” című verséből szintén dal született és „csobogósítva” lett a Mészöly Miklósnak írt „Holnap” és a „Lelkünkre szabott” ketrec is. A megzenésítéssel új értelmet nyer egy vers és örülök, hogy így is tovább élhetnek, velünk lehetnek Zsolt alkotásai.
Kérjen bátran ajánlatot! Kulturális intézményeknek, rendezvényszervezőknek, önkormányzatoknak.
A Csobogó együttes megzenésített versekkel és különleges irodalmi-zenei műsorokkal teszi emlékezetessé rendezvényét.
